Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Milyen a viselet?

2010.12.25

A női ünneplőt a felületes szemlélő kalocsai viseletnek gondolná. Méltán is, mert lényegében véve azzal azonos, de ha jól megfigyeljük, nyomban észrevesszük azokat a különbségeket, amelyek a két viseletet egymástól megkülönböztetik. A kalocsai lányok pártaszerű fejdísze, amely szalagból készül, a fejtetőn 3-3 ágban végződik, a géderlaki lányoké pedig csak 1-1 ágú. A kalocsai menyecskék főkötője színes fonállal kivarrott gyolcsból van, amely a fej formáját követi, a géderlakiaké pedig selyemből készült, patkó alakú ,,fityula", amelyre színes gyöngyből különböző virágokat fűznek. A nők ünnepi ruházatának legfőbb kelléke a fehér kötény, ingváll és mellényke, amely a ,,kiíró asszonyok" szabadkézi rajza után színes pamuttal van gazdagon kivarrva. A kivarráshoz csak levél- és virágmotívumokat használnak. A művészi érték benne az, hogy mindegyik minta más- és más. Alapjában véve ez is olyan, mint a kalocsai, csak talán nagyobb mintás és a színösszetétel halványabb. A szoknya apró ráncokba szedett, de egyszínű, a kalocsaiaké pedig inkább virágmintás anyag. Cipő helyett jobban kedvelik a piros papucsot, amelyben erős tempójú ,,férctáncukat" bámulatos ügyességgel járják. A géderlaki és kalocsai női népviselet legszembeötlőbb megkülönböztetője talán mégis az, hogy míg a géderlakiak a ,,rékli" alját a felsőszoknyákra kötik, addig a kalocsaiak derékon alul, kb. egy arasznyira a szoknya fölé eresztik. A férfi viselet egyszerű és komoly. Fekete, zsinóros nadrág csizmával. A fiatalok fekete bársonymellénye három sor gyöngyházgombbal díszített. Jellegzetes, helyi mókás néptáncuk a sapka- és a seprűtánc, amely nagy ruganyosságot és ügyességet kíván. A két tánc a régi lakodalmak vőfélyeinek jelképes lakodalmi tánca volt. A sapkatánc a vigasság kezdetét, a seprűtánc pedig a végét jelezte... A párnatánc ma is divatos, tréfás lakodalmi tánc. Géderlakot néprajzi vonatkozásban a rádió közvetítésekből, a szentivánheti ,,kiállásokból" és a különféle sajtócikkekből az országban sokan ismerik, sőt lakói külföldön is megbecsülést, elismerést szereztek a magyar, egyszerű nép számára, többek között Franciaországban, ahol a nemzetek táncversenyén fényes sikert arattak. Géderlak népművészete az ország értékei között kétségtelenül csak egy kis porszem. Nagy érték azonban a magyar nép sokrétű festői viseletével, délceg táncával, fülbemászó dalával együtt, mert a magyar föld barázdájából, a rét mosolygásából, az erdő suttogásából, a folyó mesélyéből termett valaha... Szét kell tehát néznünk gondosan portákon és fel kell kutatnunk mindenütt a magyar népművészet szerte heverő különleges értékeit, kivirágzásait, hogy azokat eredetiségükben megtartva, közvetve bár, de biztosan felépítsük a magyar jövő megvívhatatlan fellegvárát. Szeretnünk kell ezt a népet és megbecsülnünk ezt a földet, amely mint édesanya neve, ápol bennünket és majdan - eltakar.

 

Forrás: Érseki Könyvtár Kalocsa gyűjteményéből

Magyar Népművészet I. évfolyam 6. szám 1939.

írta: Vizslovszky László

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.